fbpx
Oldal kiválasztása

Nagyon mélyen hiszek abban, hogy egy boldog anyuka boldog gyereket nevel, és abban is, hogy néha fel kell tölteni az anyaaksikat. Ehhez nekem néha el kell mennem otthonról, a megszokott környezetből és más, nem hétköznapi ingerekre is szükségem van. Az elválás, másra bízni a kicsit viszont nem egyszerű dolog. Nehéz megszervezni és nehéz megélni is. Összeszedtem néhány tippet, amik nekem segítettek és segítenek a mai napig is, hogy nyugodtan, para nélkül lépjek le néha otthonról. Olvasd el!

Remélem, találsz köztük olyat, ami neked is segít!

1. Tervezd meg, hogy mikor fogod először másra bízni a babádat!

Találd ki előre, akár már a szülés után (lehet előtte is), hogy mikor szeretnél először a kisbabád/gyermeked nélkül elmenni otthonról. Legyen ez 3 hetes vagy három hónapos korában, vagy később. Készülj fel rá lelkileg és adj időt a felkészülésre minden érintettnek: magadnak, babádnak és annak akire rábízod.

2. Keresd meg a megfelelő embert!

Lehet ez a párod, vagy az anyukád, vagy ketten együtt, de akár egy bébiszitter is. Beszéld meg velük akár hetekkel előre, hogy mikor szeretnél először elmenni otthonról. Legyen az a kimenő egy fodrász, egy találkozás a barátnőddel, vagy csak egy 30 perces futás egyedül.

3. Bízz meg benne!

Ha már valakire esett a választásod, akkor építsd fel a bizalmat iránta (ez egyébként benne van a másra bízni kifejezésben is, hogy a bizalom az alapja). Figyeld meg, hogy milyen jól bánik a kicsivel/naggyal. Ne azt nézd, hogy te mit csinálnál másképp, elég, ha csak jól csinálja. Figyeld őket együtt és ne várd el, hogy minden tökéletes legyen, hisz sokszor neked sem sikerül tökéletesen minden mozdulat, pedig te sokkal többet gyakoroltad már a kicsiddel.

4. Gyakoroljatok sokat!

Csináljátok együtt a gyerkőc körüli teendőket. Mutasd meg hogyan szoktad pelenkázni, altatni. Kérdezd meg, hogy van-e kérdése. Aztán csinálja ő úgy, hogy mellette vagy, aztán a következő szint legyen az, hogy kimész a szobából, esetleg el is mész fürdeni, vagy hajat mosni. Amikor visszaérkezel, nagy sikerben lesz részed, hogy mindenki jól van.

5. Légy nyitott!

Nem csak egyetlen tökéletes megoldás létezik (ugyebár amit te csinálsz). Figyeld a párod, vagy a bébiszittered, nézd akár olyan szemmel, hogy mit tanulhatnál tőle. Lehet, hogy más megoldásokat választ, amik akár jobbak is lehetnek, mint a te megoldásaid a kicsivel/naggyal kapcsolatos feladatokra. Engedd el azt a kényszerképzetet, hogy csak te tudod, hogy mit, hogyan kell csinálni és csakis úgy jó minden. Semmi baja nem lesz a kicsinek, ha először a bal kezére húzzák fel a ruháját és nem a jobbra, és a másik rugi is tökéletes az alváshoz egyszer-egyszer. Ha mégsem alszik el benne, majd lecseréli!

6. Kis lépésekben kezdd!

Ne akarj rögtön egy egész estét/délutánt. Először legyetek együtt hármasban (te, a babád és a bébiszitter). Aztán vonulj a háttérbe, de még maradj a szobában. Utána menj át egy másik helységbe, és maradj is ott egy 20 percet. Utána hagyd el a lakást (menj el vásárolni, sétálni, futni egy rövidet..stb). Ezután lépjétek át az 1 órás határt (legyen benne etetés, pelenkázás, egyéb technikai kihívások). Végül utánad a vízözön, már akár egy egész délutánra/estére is szabad vagy!!!

7. Ne hívogasd 5 percenként!

Nehéz, de ne csüngj a telefonon nonstop kérdezgetve, hogy minden okés-e. Az első üzenetre várj legalább egy órát (hisz ennyit már voltatok külön). Utána pedig lehet növelni a szüneteket, amikor kikapcsolsz. Ha állandóan hívogatod azt, akire bíztad a kicsit, akkor úgy tűnhet, hogy nem bízol benne, ami bántó, különösen, ha a párod/anyukád az. Neki is nehéz lesz, hisz ő is gyakorolja ezt az új helyzetet, és inkább a kicsire szeretne figyelni ahelyett, hogy üzeneteket írogat neked. Őszintén szólva te sem tudsz igazán kikapcsolódni, mert arra gondolsz, hogy miért nem veszi fel, biztos valami baj van, és indul is a pánik. Pedig valószínűleg csak egy durva kakis pelus helyzet van, vagy önfeledten nevetgélnek a másik szobában vagy épp nézi, ahogy alszik a szemed fénye, mert ő bizony neki is nagyon fontos.

8. Legyenek mérföldkövek!

A fenti pánik könnyen elkerülhető, ha előre megbeszélitek, hogy ő, amikor tud jelentkezik, küld pár fotót, vagy üzenetet, esetleg videót. Kérd meg, hogy szóljon oda, ha felkelt/elaludt, ha evett, kakilt stb. Vagy csak kérd meg, hogy óránként jelentkezzen be, hogy nyugodtan ki tudj kapcsolódni.

9. Beszéld meg a kicsivel is!

Akkor is, ha még nem érti. Nyugodt, magabiztos hangon magyarázd el neki, hogy el fogsz menni, és addig apával/mamával lesz, és te is jössz majd haza este/délután/vacsorára. Az ő nyelvén és időszámításában mondd meg, hogy mikor számíthat rád. Meséld el neki, hogy mit fogsz csinálni. Megnézel egy izgalmas filmet, elmész a fodrászhoz, vagy találkozol a Kata nénivel, aki természetesen a legjobb barátnőd, de lehet egy kicsit húzni őket ezzel a nénizés dologgal.

Mondd el neki, hogy nagyon szereted, és mindig hazajössz.

10. Kapcsolódj ki!

Végre egyedül vagy, ha a környékeden felsír egy gyerek, őt nem neked kell megszoptatni/megnyugtatni/tisztába tenni, így élvezd ki a helyzetet.

Éld meg a szabadidőt és töltődj fel!

Nem tudsz egy boldog anyukánál többet adni a gyermekednek, és igen, ehhez néha másra kell bíznod. Kapcsolódj ki, szerezz új élményeket, és figyeld magadon a változást. Amikor újra hazamész, másképp fogod látni a dolgokat. Jobban bírod majd a sírást és az alváshiányt is.

Ezt hívják feltöltődésnek.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

BLOGAJÁNLÓ